Edzések alatt intenzitástól függően, idővel beindul a szervezetünkben a kortizol termelődés, minden energiaforrást aktiválva - így az izmokat is elkezdi lebontani aminosavakká. Tudunk tenni ellene?
A kortizol valójában egy szteroidhormon, úgynevezett stresszhormon.
Mikor a szervezetünk 45-50 perce intenzív igénybevételnek van kitéve, a mellékvese mintegy stressz-reakcióként kortizolt kezd termelni a koleszterinből. Ez azért sem túl szerencsés, amit fentebb említettem: hogy elhárítsa az észlelt veszélyhelyzetet, minden lehetséges fellelhető energiát mozgósítani akar, így munkába kezd. Beindul a zsírbontás, és sajnos az izombontás is.
Másrészt azért okoz problémát ez a folyamat, mert brutálisan leesik az ember vércukor szintje, ami koncentrációs zavart okozhat és fokozott ingerlékenységet. Sőt, rosszabb esetben akár eszméletvesztéshez is vezethet. Pont amiatt igyekszik a szervezet mindenből energiát nyerni, hogy feltornázza a vércukor szintet, és helyre állítsa a rendet. 
Jól látod, egy ördögi kör.
Habár a kortizol akár izombontás árán is energiát állít elő, mégis szükség van rá, mert szabályozza az inzulin szintet, gyulladáscsökkentőként hat, kitolja a fájdalomküszöböt, és gyors energia fröccsöt ad!
Túlzottan azonban nem éri meg kitolni ezt a 45-50 perces edzés intervallumot, mert áteshetünk vele a ló túloldalára: a csontsűrűség- és az izomtömeg csökken, a vércukor szint ingadozni fog, a pajzsmirigyműködés alább hagy, és mentálisan is kimerülünk.
Egy ideális edzés 1-1,5 órás.
Másként olyannyira megemelkedik a kortizol szint, hogy a negatív hatásai fognak érvényesülni. Másfél óra alatt minden arra a napra tervezett izomcsoportra belefér a megfelelő számú gyakorlat kapkodás nélkül, elegendő pihenőidőkkel.
Jó edzést kívánunk!
